Betegen dolgozni vagy pihenni?

Egy döntés, ami nemcsak rólunk szól

Sokan ismerjük azt a helyzetet, amikor reggel felébredünk torokfájással, hőemelkedéssel, és felmerül a kérdés: bemegyek dolgozni, vagy inkább pihenek?
A döntés gyakran lelkiismereti kérdésnek tűnik – pedig valójában jóval többről van szó, mint egyetlen munkanapról.

A „betegen is dolgozom” kultúrája

A munka világában sokáig természetes volt, hogy betegen is teljesítünk. A kutatások azonban mást mutatnak: a betegség alatti munkavégzés – amit a szakirodalom presenteeism-nek nevez – nemcsak az érintettnek, hanem a szervezet egészének is hátrányos.

Egyéni egészségügyi kockázat

Betegség idején a szervezet energiái az immunválaszra és a regenerációra összpontosulnak. A munkavégzés ilyenkor nemcsak teljesítménycsökkenéssel jár, hanem élettanilag versenyhelyzetet teremt a gyógyulási folyamatok és a külső terhelés között. Ennek következménye lehet a lassabb felépülés, a tünetek elhúzódása, valamint a visszatérő vagy krónikussá váló panaszok megjelenése.

Elemzések szerint a betegen dolgozó munkavállalók gyakrabban tapasztalnak

–        csökkent koncentrációt

–        döntési bizonytalanságot,

–        lassabb munkavégzést, valamint

–        megnövekedett hibaarányt.

Fertőző betegségek esetén mindez nemcsak az egyéni teljesítményt rontja, hanem a munkakörnyezetben a tovább fertőzés kockázatát is növeli.

Szeretné szakorvossal átbeszélni? Győri rendelőnkben segítünk: Belgyógyászat – időpontfoglalás →

A tovább fertőzés hatása túlmutat az egyénen

Egy megfázás, influenza vagy vírusos fertőzés nem áll meg az egyénnél: egyetlen beteg munkavállaló is képes olyan láncreakciót elindítani, amely napokra vagy hetekre csökkenti egy csapat működőképességét.

Ilyenkor a „csak beugrom” vagy „ma még kibírom” hozzáállás végül több kieső munkaórát eredményez, mint egy időben kivett betegszabadság.

A szervezet is fizeti az árát

Munkaerőpiaci elemzések alapján a betegen végzett munka hosszabb távon rontja a munkavállalók terhelhetőségét és a szervezet működésének stabilitását. Az elhúzódó regeneráció és a tartós kimerülés növeli a kiégés kockázatát, ami teljesítményingadozáshoz és csökkenő munkaminőséghez vezethet.

A csökkent munkaképesség jellemzően nem azonnali kiesésben jelenik meg, hanem fokozódó sérülékenységben és a munkából való kiválás kockázatának növekedésében, amely a fluktuáció emelkedéséhez is hozzájárulhat.

Mit üzen egy modern munkahely?

Egy korszerű vállalati kultúra nem azt méri, ki hány lázasan ledolgozott napot „vállal be”, hanem azt, hogy:

• mennyire tudjuk megőrizni a munkatársak egészségét,
• mennyire támogatjuk a regenerációt,
• és mennyire gondolkodunk hosszú távon.

Az időben meghozott döntés a pihenés mellett nemcsak az egyén egészségét védi, hanem a csapat és a vállalat működését is.

Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

• https://researchrepository.ilo.org/esploro/outputs/journalArticle/Workers-well-being-and-productivity-the-role/995274737202676
• Gerlach M, Blozik E, Meichtry A, Hägerbäumer M, Kilcher G, Golz C. Factors of presenteeism and its association with detrimental effects among employees in Switzerland working in different sectors – a cross-sectional study using a multi-item instrument. Int Arch Occup Environ Health. 2024 Sep;97(7):767-778. doi: 10.1007/s00420-024-02083-x. Epub 2024 Jul 1. PMID: 38951215; PMCID: PMC11416405.
• WHO. Guidelines on mental health at work. September 28, 2022.
• CDC. Respiratory Infections in the Workplace. December 21, 2023. https://www.cdc.gov/niosh/respiratory/about/index.html
• OECD. Health at a Glance 2023: Mental health. OECD Publishing, 2023. https://www.oecd.org/en/publications/health-at-a-glance-2023_7a7afb35-en/full-report/mental-health_af4ca002.html

Forrás: http://www.hungariamed.hu/1351-